The STUDIA UNIVERSITATIS BABEŞ-BOLYAI issue article summary

The summary of the selected article appears at the bottom of the page. In order to get back to the contents of the issue this article belongs to you have to access the link from the title. In order to see all the articles of the archive which have as author/co-author one of the authors mentioned below, you have to access the link from the author's name.

 
       
         
    STUDIA THEOLOGIA%20REFORMATA%20TRANSYLVANICA - Issue no. 2 / 2018  
         
  Article:   BOOK REVIEW - VISKY S. BÉLA: MEGTARTÓ ISMERET.

Authors:  NAGY ALPÁR CSABA.
 
       
         
  Abstract:  

VIEW PDF


Published Online: 2018-12-17
Published Print: 2018-12-17
pp. 202-204
FULL PDF

Nagy megtiszteltetés és öröm ismertetőt írni arról a könyvről, aminek születésénél szaklektorként magam is jelen voltam, én olvastam el először a szövegeket, és tettem javaslatokat. Sok javaslatot nem kellett tennem, annyira kiforrottan született a szöveg. A könyv címe: Megtartó ismeret arra emlékeztet minket, amikor az alpinisták között az előmászó először mászik fel a pályán, hogy fentről biztosítsa az utána érkező társait. Hasonlóképpen ment fel Krisztus is előttünk a mennybe, hogy megtartó reménységet adjon, ahogyan azt a Zsidókhoz írt levélben van megfogalmazva, „amely biztos és erős horgonya lelkünknek, és beljebb hatol a kárpitnál, ahova útnyitóul bement értünk Jézus” (Zsid 6,19-20a). Nekünk csak az a feladatunk, hogy a reménységnek ebbe a kötelébe kapaszkodjunk, hogy megtartassunk. Kérdés, hogy milyen szellemi, spirituális és érzelmi-értelmi folyamatok mennek végbe akkor, amikor az ember úgy dönt, hogy ezt a kötelet megragadja, hogy kötődni akar a megtartóhoz. Kétségtelen, hogy ennek van egy kognitív oldala is, és külön örömet jelent, hogy ennek megfogalmazását és megírását Visky Béla vállalta el. Nehéz helyzetben vagyok, amikor ezt a könyvet értékelem, mert tizedesnek érzem magam, akinek tábornoka stratégiáját kell elemeznie. Olyan volt Visky Béla feladata, mint amikor a dzsungelben járó expedíció előőrse bozótvágókéssel vágja a liánok, páfrányok és levelek kuszaságában az ösvényt, amin a teherhordók, és az expedíció kutatói végig mehetnek. Az információáradat egyre kuszább, egymásnak ellentmondó elemzések, elméletek, kutatások és próféciák között kell rendet vágni, és Visky Bélának ez – legalábbis az említett témákat illetően – sikerült. Nagyon nehéz témákhoz nyúlt, és közben úgy tette ezt, hogy nem a szokványos közhelyeket olvassuk. Érdemes a stítusát is említeni, mert nagyon olvasmányos, emberközeli és magával ragadó, ugyanakkor páratlanul irodalmi is. Nagyon kevesen fogalmaznak ilyen elokvenciával – főleg szakirodalomban -, ahogyan Visky Béla teszi. Nem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok filozófiai terminussal operál, olyan kifejezésekkel, amiket eredeti nyelven is nehéz behatárolni, hát még kellő formában magyarul megfogalmazni, mégis, amikor ezeket a szövegeket olvassuk, az az érzésünk, mintha csak mesét olvasnánk: tud mesélni, emberközeli szavakat használ, stílusában van valami gördülékenység, és valami páratlanul magyaros, ízes forma. Nem riad vissza az irodalmi képektől sem, azokat megfelelő helyzetben tudja használni.
 
         
     
         
         
      Back to previous page